GÖRÖGORSZÁGI KRÁNDULÁSUNK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Indulás június 13-án 13 éjszakára Lefkadára, Görögországba a Jón-tengeri szigetek gyöngyszemére! Kicsit babonásak a számok de minden szerencsésen alakult! Tehát 17. 30 kor indultunk két napos új, légkondis autóval! Pár perc múlva elhagytuk az országot a Röszke - Horgos átkelőhelyen. A határnál sehol senki simán ment minden. Átszáguldottunk Szerbián, Belgrádon és Nisen keresztül. A Macedón határon kisebb szerencsétlenség történt. „Zöld kártát” gagyogva a határőr 10 Eurót kért tőlünk. Nem tudtuk mi a baja és egészen hazafeléig füstölögtünk az eseten. Pedig mi rontottunk el a dolgot, a nemzetközi zöld kártya kellett volna nekik az meg a bőröndök mélyén lapult! Hazafele döbbentünk csak rá a dologra!

Hajnali 2-kor érkeztünk meg Görögországba („haza”). Másfélórás autózás után letértünk az autópályáról hogy mindenki aludhasson nyugodtan. Mikor feléledt a család akkor vettük észre, hogy 1 takaros kis görög templomocska előtt pihiztünk. Vigyázta álmunkat Zeusz!

 Kirámoltuk a 4 bőröndöt, összes italunkat magunkba zúdítottuk és nyomi le a hotel medencéjébe 1 hatalmas csobbanásra. A medence mellett helyes kis bárban iszogathattunk, ha frappéra vagy egyébre szottyant kedvünk. Valamint körül napozóágyak napernyővel és székekkel, tehát minden adva, ami a kényelmet szolgálja. Sok cica volt a hotelban és a bárban, a gyerekek és állatkedvelő felnőttek örömére. Nagyon barátságosak voltak. A két hét alatt sokat felloholtak hozzánk Pick szalámiért és párizsiért. A 2. héten, ha már megláttak bennünket, jöttek fel a finom szalámiért. Annyit mondtunk nekik: sip-sip (ci-cic) szalámi! Volt egy nagy pocakos cica is köztük azt különösképpen kényeztettük, hiszen ő volt a portás a recepción, ha már nem volt ott a gazdi este 9-10 után. Drukkoltunk is neki, hogy hozza már a világra a kiscicáit, de sajnos nem jött össze.

 Lakosztályunk a 2 szinten, erkéllyel, csodálatos kilátással a hatalmasan emelkedő kékes-zöld hegyekre és a távolban még ennél is magasabb hegyekre. Két szobánkat egy eltolható fal választotta el, az 1-ikben konyhával és előtérrel, másikból a mellékhelyiség nyílott. Hotel lévén 3 naponként húztak ágyneműt, cseréltek 2-2 törölközőt és némi takarítást eszközöltek, szemetet ürítettek, ami az átlagos apartmanokhoz képest nagy luxus volt számunkra.

 Kétheti alvás-pihenés színterének felfedezése után a hasunk hamar egy Tavernába vitt. Az Apollón utazási irodával szemben lévő Olá Kala tavernában gyorsan ráhangoltuk magunkat a görög ízekre: Kalamári, Gyrosz, Görögsaláta, kagyló stb. Koradélutáni ebédünk után vásároltunk a helyi szupermarketekben nélkülözhetetlen dolgokat: vizet 6 db-osat 2. 4 E- ért, sört 1.-1. 2oE között, üdítőt Amitát 1. 5- 1.7o E-ért, tej 1. 5oE. Ezek a kisebb nagyobb szupermarketek változó árakon kínálták árujukat. A település közepe fele drágábban, kifele haladva olcsóbban adták a portékát, általában. De a városka vége fele van 1 nagy Szupermarket ott érdemes vásárolni ott a sör is 0, 5E- ró volt. A tej 1 E és a többi szükséges dolgot is jóval olcsóbban, lehetett megkapni! Sőt ha kocsival van az ember, akkor a húszon egy néhány km-re lévő LIDL-ben érdemes bevásárolni, ott aztán tényleg több eurót lehet megspórolni egy nagybevásárlás során. Valamint ott lehet csak 6-os ásványvizet kapni 39 centért/db. Mazsola bort 2,6 E-ért Feta sajtot kb. az itthoni olcsó trapistasajt árán 6-7 E-ért. És még sok jó dolgot, de az áruk bizonyos része nagyon ismerős, mert a Magyar Lidl-ben is megtalálhatók.

Gyorsan felfedeztük a helyi srandot is a kikötő után nem sokkal, fürödtünk, aprókavicsos tiszta vizű tengerben. Több helyen is megmártóztunk, gyönyörű a part a sok szép pálmától, narancs-citromfától, leánderektől és egyéb buja növényzettől. Egészen a csatornáig elsétáltunk! Első napunk nyugalmát egy hajó tűz bontotta meg. A kikötőben a part mentén kigyulladt egy nagy csónak. Jól befüstölte a környéket.

 Este 9-kor felkerestük az Apollón travel utazási iroda kihelyezett idegenvezetőjét Paját a St.Maura Travel utazási irodában.

Kaptunk tőle térképet, kedvezményes kártyákat éttermekbe, és a fakultatív programokról listát és sok jó tanácsot. Sőt meghívott bennünket az ismerkedési délelőttre is ahol az érkező buszos csoporttal együtt tájékoztat mindenkit részletesen a programokról és minden tudnivalóról. Ezután Paja egyik kedvezményes kártyás éttermében (ahol a tájékoztatót tartja) ISLAND-ba vacsoráztunk a kártyát rögvest kihasználva!

 

Éjfélre járt az idő mire haza sétáltunk. Első, második este még lehűlt a levegő, kiskabátra volt szükség éjszakai sétánál és fújt a szél is.

Megnyugodva pihentünk le, csodaszép helyre sikerült jönnünk!

Reggeli után kocsival kirándulni indultunk. Lefkadába, a főváros felé vettük az utunkat, sajna a LIDL zárva volt itt még tisztelik a vasárnapot a nagy boltokban! Sőt még szent ünnep is volt aznap! Minden görög ember templomba látogatott és utána a kirakodó árusoknál vásárolgatott stb. Ezen a napon nagyon erősen fújt a szél Lefkada szigetének északi részén. Hatalmas hullámok csapkodták a partokat, bár azt mondják itt mindig erősebb a szél, mint másfele. Viszont a széllovasoknak igazi paradicsom. Ellátogattunk a Lefkaszbai szélmalmokhoz és gyönyörködtünk a széllovasok színes tarkaságában és a vízisível egybekötött levegőbe emelkedők attrakcióikon. Hőség miatt azonban hamarosan a légkondis autóba menekültünk!

 

Lefkadán ebédeltünk és hosszas keresgélés után sikerült 1 kevésbé szeles helyen Mavrában fürödni. Meg is lett az eredménye, a gyűrűmet elvitte a tenger. Cserében viszont kihozott 1 hatalmas Ausztrál teknőst, csodaszép példány volt!

Agias Nikitasig túráztunk el, Pefkóliában sem sikerült fürdeni itt is erős hullámok uralkodtak.

Itt is mindenütt széllovasok túráztak! Indultunk hát haza, hosszú még a 2 hét, lesz még alkalom máskor is itt fürödni! Nidriben vásároltunk, otthon csobbantunk a medencében. Majd az Apollón tavernában (Krétai családi vállalkozás) vacsoráztunk. Ez az étterem is kedvezményes Paja jóvoltából és van tévé, hogy meccset nézzenek a fiúk. A vacsoránk: Dolmatesz, Vörös kagyló, Ráksaláta, Kardhal volt. Ajándékba felnőttek Ouzót gyerekek fagyit kaptak.

 

Erre a napra, hajókirándulásra fizettünk be Pajánál a Nidri Starra! A hajó 10 – kor indult. Még ezen a napon is elég szeles idő uralkodott a tengeren, a hajó nyitott szintjein borzongni lehetett! Egy csoport miatt először a Skorpió szigetet körbejártuk aztán visszamentünk a kikötőbe és úgy indultunk Porto Katsikibe a világ 6.-ik legszebb srandjára. 20 perces kis kaland az egész és úgy kellett kiúszni a hajóból kb. 10 métert, mert a hajó nem köthet ki közelebb, és nem maradhat tovább. Innét Kefalóni szigetére hajóztunk, hatalmasak voltak a hullámok a nyílt tengeren. A gyomrunk annyira liftezett, hogy lefeküdtünk a hajó szalonjában az ülésekre, mivel már bemenekültünk a szél elől a csodálatos luxus kivitelű szalonba.

Kefalónián röpke kis időnk volt vagy 40 perc (Fiszkardo), épp csak elég volt ebédelésre és gyors ajándékvásárlásra, fagyira, csöpp kis nézelődésre.

 

Kefalóniáról Itakába Odüsszeusz szigetére vitt bennünket a Nidri Star!

A kikötőben baloldalon 3 szélmalom, jobboldalon pedig világítótorony volt látható!

Itakában egy gyönyörű kis templomig sétáltunk és egy emelkedős úton felsétálva fentről megcsodálhattuk a kikötőt és a gyönyörű itakai tájat. Ilyen kék víz nincs sehol sem, ez már szinte giccs és még is igaz! Csak kár, hogy pontosan10 nap múlva már nem láthatjuk kb. 1 évig.

 Időnk 1 kisboltnyi vásárlásra futotta még, ahol némi ital, édesség, ajándék vásárlása volt lehetséges. Bár volt olyan ember, aki fürdésre vagy búvárkodásra fordította inkább a kis Itakai kirándulása idejét.

Visszafele indulva hamarosan a Meganisi sziget déli részén Papanicolis Cave-nél egy érdekes barlangba beúszott a hajónk.

 

Hihetetlen volt, hogy a hatalmas 3 szintes hajó befér a kicsinek tűnő barlangba, ám sikerült. Ebből a barlangból lőtte ki a II. világháború idején Papanicolis az ellenséges hajókat (németeket) tengeralattjárójával.

Innét Skorpios szigetére hajóztunk az a legendás Onesis család srandjához. A hajó orral a part fele állt meg, aki a partig akart úszni több méter kellett úsznia. Ugyanis a hajó hátuljából lehetett kiugrani, fürödni. És végül a Skorpidi – Sparti – Maduri szigetek mellett elhaladva érkeztünk estefele vissza Nidribe! Paja mindenhol bőségesen tájékoztatott bennünket a szigetekről, lakókról, sőt ajánlott is, 1 eladó magánszigetet 20 millió Euróért. Erre fele annyi sziget van, hogy könnyűszerrel megvásárolhatja bárki valamelyiket, ha kedve szottyan rá, vagy van egy tucat millcsije, főként euróban!

Ez a nap csodás volt rengeteg élménnyel gazdagodtunk, hatalmasat kirándultunk és megcsodáltuk a Lefkada sziget környéki szigeteket és a gyönyörű tengert, amivel mi magyarok sohasem fogunk betelni.

Ezen a napon helyben Nidriben srandoltunk és elsétáltunk egészen a csatornáig.

 A csatornán túlra már nem volt kedvünk menni ezért inkább visszafele sétáltunk és a legszebb pálmafás partnál fürödtünk unásig. Közben gyönyörködhettünk a szembe lévő szigetekben: Spartiban, Madouriban, Skorpidiben és Lefkada sziget félszigetszerű benyúló részében ahol

 A. Valaoritisi költő háza látható. Szoríthattunk a motorcsónakkal húzatott légballonos emberkének, akit, a szigeteket körül röptetett, húzatott és néha meg–meg mártott a csónakos a vízben. Ez a kis kaland (PARASAILING: TENGERI REPÜLÉS) 1 személynek 30 E-a, 2 személynek 50 E-a került. A levegő erősen kezdett melegedni az előző napokhoz képest.

Ebédre pizzát, dinnyét, barackot eszegettünk, bár inkább csak szomjasak voltunk a hőség miatt. Nagyot sziesztáztunk, aludtunk és késő délután ismét a srandra sétáltunk. Ezúttal vízibicajt kölcsönöztünk 1 órára 6 E-ért, persze csúszdásat, hogy a tengerbe nagyokat csobbanhasson a família. Eltekertünk a csatornán túli részre ahol Nidri másik fele terül el. Itt volt homokos part is. E határoztuk, majd eljövünk erre is srandolni.

E napon volt Paja tájékoztatója a programokról és a helyi dolgokról a buszos csoportnak és persze nekünk. Paja a mindentudó, aki mindent meg tud oldani, de jó is egy ilyen nagyszerű kihelyezett idegenvezető, kincs a magyar turisták számára. Legyen az orvos, kölcsönző stb. Fakultatív programok a következők voltak: Motorcsónaktúra: 25E/felnőtt, 15E/gyerek. Buszos Szigettúra: 30-15E. Görög Est: 20-10E. Epiros túra: 30-15E. Nidri Star hajótúra: 22-11E. Safari túra: 25-15E. Mi két programot fizettünk be: Görög Est, Epirosi folyótúra. Ezt követően fürödtünk az aprókavicsos Nidri partjain, gyönyörködve a szembe levő Skorpios és Madouri szigetben. Könnyű kis ebéd után sok-sok pihenés, olvasás stb. következett.

Késő délután autóval Vassilikába mentünk fürödni. Itt a part köves, de rövid szakasz után már homokos a tenger és lassan mélyül. Jól elfáradtunk és este az erkélyen vacsoráztunk semmi kedvünk nem volt tavernába menni.

E szép napon autós kirándulást terveztünk be LIDL-s bevásárlással egybekötve. Elgurultunk a Lefkadába és jól bevásároltunk a multi áruházban: sört, üdítőt, ásványvizet, gyümölcsöt, mazsolabort és egy tucat mindent és kb., felét fizettük, mint előző alkalommal Nidriben egy kis Szuper marketben.

Vásárlás után Pefkólia srandjához vettük utunkat.

Itt a part homokos és kicsit beljebb kavicsos. A parton teraszosan elhelyezve, néhány métert emelkedve a tengertől, van pár Taverna és zuhanyzó is. Ezekkel élve itt ebédeltünk közben a teraszról rácsodálhattunk a végeláthatatlan kék tengert. Itt már-már felfedezhető a nagy végtelenségben, hogyan gömbölyödik a föld!

Következő vadregényes utunk a festői szépségű Kalamitsibe vezetett. Embert próbáló volt kocsival végig kunkorodni a hegyen a szűk és hajtűkanyarokkal teli tűzdelt utacskákon. A görögöknek nem kunszt, de magyar ember, ha ép bőrrel megússza, és nem jön senki hirtelen szemben, hát nagy szerencsésnek mondhatja magát. (Mi is.) Itt a tenger homokos-köves, hirtelen mélyülő. A partot hatalmas sziklák ékesítik, a hullámok néha fel-felerősödve a sziklákat nyaldossák, jót lehet zuhanyozni, ha oda állunk a szikla mellé és kivárjuk a nagy fröcskölő vízáradatot.

Harmadik srandolásnak Porto Katsiki beachet választottuk. Igaz itt már jártunk Hajóval, de így kocsival érkezve egészen más. Aszfaltozott úton közelíthető meg, normális parkoló ahol büfé jellegű lakókocsik kínálják a fagyit és az üdítőt. Mi fel is tankoltunk hamar 1-1 nagy fagyival és úgy sétáltunk le a meredek lépcsőkön. Cserébe isteni a kilátás és igencsak láb és farizom megmunkáló a lépcsőzés. Lent Mindenütt hatalmas festői sziklák árnyékukba és belsejükbe, barlangszerűen be is telepedhetünk. Ez a srand a világ 6.-ik és Görögország 2.-ik legszebb srandja. A parkolóból átsétálhatunk egy lépcsőzetes ki hídszerű magaslaton, innét gyönyörű a kilátás minden irányba és a rálátás a beachre. A part maga nagy fehér kavicsos és hirtelen mélyül. Hajókiránduláson alig tudtuk felderíteni ezt a csodás helyet, ám így volt bőven idő. Eltelni a festőien szép tájjal, a csoda kék tengerrel, és unásig fürödni a gyönyörű tiszta, átlátszó tenger vizében. Fürdés után átsétáltunk a kis hidacskán és fényképeztünk kedvünkre. Megtapasztalhattuk, hogy semmi sem pótolhatja, egy autós kirándulást.

Visszatérve Nidribe egy olcsó kis tavernát választottunk vacsorázásunk színteréül. Olcsó volt, éppen elég volt, de pont olyan is volt amilyen olcsó volt. Kárpótlásul hazafele bementünk egy pékségbe és bevásároltunk sütikkel: Baklava, cseresznyés szelet, habos kosárka stb.. Ezzel zártuk a mai szép napunka, no meg 1-1 itallal az erkélyen a hegyeket csodálva!

Pénteken a helybeli vízeséshez kirándultunk, ami kb. 3- 4 km-re, van a központtól, ám autóval is el lehet menni és kb. 400 m-t, kell csak gyalog sétálni a vízesésig.

 

A parkolóban volt egy büfé is itt egy Anita nevű magyar csaj az egyik pincér. Nos neki láttunk rajtunk kívül magyar rendszámú autót. Többnyire Görög, Német, Olasz rendszámú kocsikkal találkoztunk ezen időszakban Június közepe, vége fele. A gyalog út, sziklák, és korlátos utacskák között vezet. Egyre emelkedik és szandálba kellett volna mennünk, papucsba nagyon veszélyes volt a sziklák között csúszkálni. De hát nem fogatunk szót Pajának, úgy kell nekünk. A korlát egyszer csak elfogy, és a sziklákon kell átmászni a saját felelősségünkre. Elég sok nagyméretű békával lehet találkozni és a hangjuk írtóra viszhangzik. A forrás nagyon magasról folyik alá és egy kicsi tiszta tavacskát, képez maga alatt. Lehet benne fürödni, nagyon szép tiszta de iszonyat hideg. Nem is túl sokan vállakoztak rá, békák, rákok társasága nem annyira vonzó. Visszafele találkoztunk egy kígyóbűvölő német családdal, láttak egy barna kígyót, ami mérges is lehetett, de szerencsére jobban félt tőlünk, mint mi tőle. Paja többször is felhívta a figyelmünket a kígyókra, kerüljük és figyeljünk a lábunk elé, nehogy rálépjünk és akkor nincs gond. Vízeséstől Nidriben a csatornán túl elhelyezkedő partra mentünk, amit már vízibicajjal kinéztünk magunknak. A Denis kölcsönző után. Itt homokos és lassan mélyülő a tenger. Matracoztunk, és tengeri ütőztünk, lasztiztunk. A Denis a kölcsönzőben lehet kapni kedvezményt 10%-ot ha Paja nevét mondjuk. Ebédre a gíroszt ettünk és hatalmasat sziesztáztunk.

Este 6 fele szivárogtunk el egy internetkávézóba (3E/óra) és ajándékokat, vásároltunk. Ismét az Islandba vacsoráztunk, vagyis a Paja éttermében: Paja Pennét,(Paja saját kompozíciója: penne tészta csirkehússal és tejszínes mártással, sajttal), Islandot: Borsóval, pörkölt hússal töltött padlizsánt, pastétót: 3 nagy hús+szaft.

Ezen a napon virradtunk az Epiros túra napjára, vagyis az Acheron folyótúrára. Nagyon korán kellett kelni a többi naphoz képest, mert 8-ra volt tali az Apollón travernál Pajával és a többi résztvevővel. Tehát hajnali fél 7-kor, muszáj volt ébredni. Furcsa volt végi sétálni Nidri főutcáján, ami máskor elég forgalmas az úton elég nehéz átjutni és rohannak a görögök. Most még alszik a városka, nyugi van. Egy-két sréber boltos locsolgatott a boltja előtt, és néhány már nyitogatta a boltját, hiszen mindegy, ha úgy is ott lakik és a gyümölcsök ott érnek a nyakára, ha nyit, ha nem. Mindenesetre jó volt a reggeli napsütésben ám mégis hűvösebb időben sétálni.

Busszal indultunk a kirándulásra 20 fős magyar csapattal.

Kb. 1 órás buszozás után értünk fel hatalmas kacskaringózás után a Zalongóiemlékműhöz. Az elmúlt napok földrengése miatt nem mehettünk fel. Ez az emlékmű 68 görög nő halálának tiszteletére épült. Anno a törökök körbe kerítették őket és nem akartak a kezükbe kerülni ezért körbe álltak és énekeltek és mindig leugrott egy nő, addig ugrottak, míg el nem némult az énekük. Ezt egy török tiszt mesélte el és így marad fent az utókornak. Ezért állították az emlékművet, amit a miniszterek is meg szoktak látogatni minden évben. Mi csak felfele kukucskálva láthattuk így a 410 lépcsőmászás kimaradt, lehet nem is baj, mert örült meleg volt és helyette bementünk egy kolostorba, ami egy szokványos görög katolikus jellegű templomocskához hasonlított. Amikor kijöttünk mindenki vehetett egy zselészerű jellegzetes görög porcukrozott cukrot. Nem volt valami finom, szappan íze volt, sokan kiköpték a bokorba. Volt egy ajándékos kis helyiség is ahol egy apáca árult, kedves kis ajándékokat lehetett venni olcsón. Innét tovább mentünk egészen az Acheron folyóig és kiszálltunk a buszból, egy röpke sétára, hogy megnézzük a folyót felülről.

 Csodálatos panoráma terült elénk. Volt egy barlang is de sajnos nem mehettünk át rajta, mert a túlsó végén az út veszélyesé vált, nincs korlát és előző napokba esett le a mélybe egy turista és szörnyethalt. Paja ezért nem is engedett a közelébe sem bennünket. Visszamentünk egy tavernához átöltözni a nagy folyótúrához és irány az alig húszfokos nagyon hidegvízbe, kb. 1 km-es túra. Először majd le fagyot a lábunk, nagyon fáztunk, vacogtunk. Bárki bármikor visszafordulhatott, ha nem bírta volna tovább. De erre nem került sor, mert egy nagyon vagány bevállalós magyar csapat volt.

Szerencsére a víz egyre melegedett, néhol mélyült és egészen nyakig ért a hideg víz, máshol meg pár métertől 10 méterig úszni kellett az erős sodrású folyóval szembe. Ügyeseknek semmi sem volt, félősek kaptak úszógumit a mélyvíz átevickélésére, és még egy kötelet is kifeszített Paja az egyik másik segítőkész résztvevővel. Ebben lehetett kapaszkodni a sodrás ellen az úszógumisoknak. Kamerát, fényképezőt meg egy speckó vízhatlan táskában (6-10 E-ó Nidriben a horgászboltban, mérettől függően) lehetet vinni és időnként elővenni, megörökíteni a felejthetetlen túrát. Gyönyörű sziklák vadregényes tájak között sétáltunk el láttunk sok szép halat. Rengeteg csúszós kővel kellett megbirkóznunk, illetve óvatosan kacsázni a tengeri cipőnkbe, hogy el ne essünk, meg ne sérüljünk. A túra végén egy jakuzzi szerű lapos kő medence várt bennünket, erőssodrású vízzel, aki nem vigyáz ezen a helyen könnyen búcsút, mondhat a fürdőnadrágjának, mert leviszi róla a társai örömére. Visszafele sokkal könnyebb volt, mert a sodrás vitt és nem volt olyan veszélyes, viszont a víz sokkal kellemetlenebb volt, langyosból ment át jéghideggé, sokan vacogtunk a túra végére, de megcsináltuk, királyok vagyunk. A túra után lehetett még raftingolni, mi nem jelentkeztünk rá, de meg is bántuk, kihagytunk egy jó kalandot. Átöltöztünk a tavernába és a folyó partján várt bennünket egy hosszú megterített asztal az előre megrendelt ebédünkkel.

Innét tovább mentünk busszal Nekromantióba a jósdába a halott lelkek múzeumába.

Majd pedig az Alanoki beachon fürödtünk egy jót. Ezen a helyen homokos a part és nagyköves a tenger és elég hamar mélyül. Viszont 100 - 200 méterre beúszva szigetecskékre lehetett felmászni és visszaintegetni a csoport bátortalanabb tagjainak, akik még a vízbe sem mertek bemenni.

Fáradtan megérkezve megleptük magunkat, azzal, hogy elkértük a recepción a klíma távirányítóját és vissza sem adtuk haza indulásukig, igaz 7 E-ó volt naponta, de az egyre melegedő időben nagyon jó szolgálatot tett nekünk. Ez a nap volt a legjobb az egész kirándulásban. Kalandos, élményekben gazdag, felejthetetlen. Ezt a túrát ajánlom mindenkinek, aki erre jön nyaralni!

Vasárnapot jórészt pihenéssel töltöttük el. Sokáig aludtunk, reggeli után a medencébe hancúroztunk, majd a napozóágyakon pihengettünk és élveztük a görögországi nyaralásunkat 1-1 ital, frappé és fagyi mellett.

 Ebédre apartmanban készítettünk jó hazai tasakos levest és dinnyéztünk. A sok görög kaja után jólesett egy-egy húsleves. A pihenést pihenéssel folytattuk, hova is lett volna kedvünk menni a jó hűvös szobánkból ki a 35 C°- ban? Késő délután azért kisétáltunk a kb. 400 m-re levő srandra egy igazi tengeri fürdésre, matracozásra, labdázásra és egy kis horgászásra. A horgászatunk sikerrel járt horogra akadt egy helyes kis halacska. Igaz nem kérte, de mi visszadobtuk a tengerbe, 3 kívánság nélkül is. Hazafele igen jól esett egy hatalmas fagyi a sarkon, ahol ahányszor vettünk annyi áron kaptuk, mikor milyen országbeli embert néztek ki belőlünk.

Sajnos a görögest fakultatív program, a táncosok betegsége miatt elmaradt. Viszont az egyik kedvezményes étterembe minden vasárnap élőzene volt, hát behelyettesítettük ezzel. Két görög férfi zenélt és énekelt. Kellemes volt igazi élő görög zenére eltölteni az estét. Többször cseréltek hangszert és újabb és újabb görög zenéket varázsoltak elő. Közben meg is vacsoráztunk. Hazafele foglaltunk 5 E-val szerdára az üvegfenekű hajóra egy kirándulást (Glass Bottom). Fél 1 fele sikerült lefeküdnünk.

Hétfőre autós kirándulás, srandolás volt a terv, és útközben vásárlás a LIDL-ben.

Elsőnek kiszemelt hely Kathizma volt, ahol apró gyöngykavicsos a part és nagy kerek köves beljebb. Nagy szél volt a napernyőnket nem bírtuk felállítani, hát béreltünk egy erős görög napernyőt és két napozóágyat. 7 E-ót kellett fizetni érte. Voltak hatalmas sziklák gyönyörű kis öblöcskékkel, oda kellett volna mennünk, letelepedni, ott viszonylag szélcsend volt. Mindenesetre elmentünk felfedezni őket és felmásztunk a sziklákra, és fürödtünk a kristály tiszta öblöcskékben. Ezek után már jólesett, a parton lévő tavernában enni. Nagyon gyors volt a kiszolgálás pedig sokan voltak főleg görögök. Nem véletlen, hiszen a görögök a második legszebb srandnak tartják Lefkadát. Töltött paradicsomot, - paprikát, Tonhal salátát, spagettit és sült halat ettünk. Itt is volt zuhanyzó a taverna mellett.

Innét Egremni beachet mentünk felfedezni és fürdeni. Itt kellett először parkolási díjat fizetnünk 3 E-t és az út kb. 200 m-t köves-homokos lejtős-kanyargós volt a végén. A partot 364 lépcső után érhetjük el leereszkedve. Jó nagy hullámok voltak éppen.

Örült jól lehettet a hullámokat kivárni és megbirkózni velük, vagy hagyva magunkat dobjon ki a partra, mint egy halat a vagy éppen csak hancúrozni a hullámokkal. A part és a tenger kerek aprókavicsos. Kifeküdtünk a víz partjára és vártuk mikor jön egy nagyobb hullám, és jól lecsapjon. Napozni is lehetett a puszta kavicson egy kis masszásért cserébe, amit a tiszta

kavicsok nyújtottak ingyen. Visszafele a sok lépcsőzés után a fenti büfében nagyon jólesett egy-egy ital és fagyi. A nap már kezdet nyugodni és aranyhidat húzott a tenger felett. Kellemes nézelődés volt ez úgy 7-8 óra között. Nidriben otthon vacsoráztunk és a teraszon töltöttük a szokásos esti időt kb. éjfélig.

Délelőtt semmi extra, pihengetés és medencés fürdés. Helyben napozás, fagyizás. Ebédre gíroszpitát vettünk és sok gyümölcsöt. Szieszta után Poros beach-re mentünk Lefkada délkeleti részén. Ez egy halászöböl, de sajnos alig mentünk be a vízbe mindenütt olajfoltokat vettünk észre magunk körül. És ez még mind semmi, olyannyira ránk tapadt az olaj-szurok szerű szutyok, hogy a lábunk, labdánk, minden szurok fekete lett és lemoshatatlannak tűnt. Szerencse, hogy a jó öreg természetanya mosószerhez tudtunk folyamodni: volt a köves parton, egy-két helyen homokos apró kavicsos „CIF”. Ezzel súroltam le a lábunk és a srand cuccainkat is. A fiúk közben elszeleltek a parton a sziklák tetejére horgászni, fel sem tűnt nekik , hogy egyre több olajfolt jön a partra és a vízbe. Én és a lányom már mentünk volna a fenébe el erről az undorító helyről, de a horgászok kifogtak ismét 1 kis halat és azzal nagyon elvoltak. Mikor végre sikerült integetnem nekik, hozták a halat és egy zacsiba raktuk. Sajnos a kocsiban defektet kapott a zacsi és kiömlött a víz és a hal nagy riadalom és rötyögés közepette repült az ablakon ki, amilyen gyorsan még nem úszott a tengerben biztos. Fiam nadrágja csupa víz lett, mi meg agyon nevettük magunkat. Bosszankodva elmentünk a Vassilikibe ahol már sajnos árnyék volt a hegyektől, bár a levegő még kellemes volt és a túloldalon sütött száz ágra a nap. Itt a tenger pár méter kavicsos aztán beljebb már szép homokos volt. Későn értünk haza és még ezután indultunk tavernát választani, évfordulót ünnepelni. Szinte biztos voltam benne ez a nap már nem a mi napunk és egy rosszat fogunk választani. Úgy is lett, nem volt drága, de nagyon flegma volt a pincér kisasszony. Berágott, mert nem tudtam választani magamnak kaját, mert amit kértem egyik sem volt. Pedig nekem kellett volna berágni, hát sikerült is. Ilyen undok görög nőszeméllyel még nem találkoztunk soha. Na elmentünk ezután a Paja által ajánlott kedvezményes koktélozóba, mondanom sem, kell ott sem volt sikerünk. Pinakoláda (ananászos) koktélt kértünk, na a mixer telenyomta a poharat jéggel, ananász lével és a szittyó már nem nagyon fért bele, hát megitta ő. De még a kedvezményes kártyát is letojták nagyívben. Jobban is járunk, ha már nem megyünk sehova, mert ez nem a mi napunk. Azért csak bementünk az utcánkba lévő kis szuper marketba, ami Nidriben állítólag a legolcsóbb és legfrissebb áruval rendelkezik. Ez a bolt 10-20 méterre volt a hotelünktől. Fagyiért vagy gyümölcsért könnyű volt leugorni, ha arra volt kedvünk. Paja néhány kaja nevét ki is írta a bolt pénztára felett. Igaz ez a boltos nagyon laza, néha csak saccolja a gyümölcsök árát mérés helyett, és vagy jól járunk v. nem.

Mindegy, ma este pezsgő durrant ünnepeltünk igaz fél 3-kor feküdtünk le, bár nekem nem is volt kedvem aludni, hiszen pont akkor volt már jó kint a klíma. Szúnyog az annyi volt, hogy az na, 3 konnektorba raktunk minden este riasztót, mégis hajnalfele már éledeztek. Úgy tűnt sokkal erősebbek a magyar szúnyogoknál. Kint a teraszon riasztós gyertyát és füstölőt égettünk ellenük. Ilyen sok szúnyoggal még máshol görögbe nem találkoztunk sehol.

Szerdán a komótos ébredés és reggeli után irány az Üvegfenekű hajóra 10-órára. Befizettük a hátralevő 45E és már fent is voltunk rajta. Épp egy magyar csoport jött le róla, ájuldoztak milyen jó volt. Minket pedig a tömény bűz fogadott, nem tudtuk még honnét jöhet. Ez a hajó 2 szintes. Alól üvegfenekű, ami elég algás és körülötte a fedett hajórész. Fent a magasban teljesen nyitott. Lehetett napozni, nézelődni, szellővel barázdáltatni magunkat, ami nagyon kellemes 35-40 C°-ban. A kapitány egy nagyon barátságos öreg görög pasi volt. Próbált minden nyelvű utasának tájékoztatást adni a környező szigetekről. Nekünk angolul, bár mi már ismertük a történeteket Pajától a Nidri Stárról. Ezzel a kicsi hajóval is bementünk a Meganissi szigeten a barlangba Cave Pap-nál.

 Az üvegfenéken jól lehetett látni a mélységet a tiszta átlátszó vizet, nagy köveket és hatalmas növényzetet, de csak is akkor, ha a hajó lassan ment. Innét jobban szemügyre tudtuk venni a barlangot is mivel egészen közel beparkolt a barlangba, akár fürödni is lehetett volna benne.

Fürdésre a Sziget északi részén Spartochorrnál került sor, ott is Spília Beach-nél. A kikötőből el kellett sétálni pár száz métert, a tűző napon, no ez nehezen ment. Viszont a hatalmas fürdőzés a remek srandon, jól ment. Nagyon szép volt, homokos, lassan mélyülő. Örültünk, hogy ide is eljutottunk. A kikötőbe csak a hasunk vitt vissza, itt önkiszolgáló étterem volt és kiválaszthattuk magunknak kedvünkre a kajákat. Hagytunk magunknak bőven mindenre időt. 2. 15 perccel rendelkeztünk, ami rém rengeteg volt az idáigi fakultatív időpontokhoz képest. Mindenütt csak rohanni és rohanni kell. Itt szerencsére a kapitány sok időt adott nekünk! Bár ezen a helyen akár egésznap is maradtunk volna szívesen, nagyon megtetszett e SPÍLIA BEACHE. Visszafelé a Sorpios szigetén a kisebbik srandon megálltunk fürödni. Aki nem tudott úszni, kapott úszó mellényt. Kb. 1órát, fürödtünk a hajó környékén és a part mentén. Agyon röhögtük magunkat indulás előtt. Ugyan is egy testes görög asszonyság lement úszni a hajóról, de vissza nem bírt mászni szegényke. Ezért a kapitány a nő fiával akarta felnyomatni a létrán, hát az sem ment. Akkor ő is besegített, de ez sem jött be. Kénytelen volt egészen kievickélni a hajójával a part közelébe és többen valahogy feldobták a nagy sejhajú hölgyeményt. Kitört a taps és a bravózás (na, meg a röhögés, titokban). Nidribe vettük az irányt, derűre ború! Látjuk, hogy hatalmas füst bojtol a távolban. A kapitány bedobta viccnek, „ég a házunk odahaza, jó lesz ugye egy kis Viagra helyet”. Először nem vettük komolyan, de ahogy közeledtünk Nidri fele, egyre inkább láttuk, hogy arról jön a füst, ahol mi laktunk. Na siettünk is a hotelba! Szerencsére kicsit odébb volt a szállásunktól, de nem túl messzire. Egész nap oltották (másnap is) a helikopterek az erdőtüzet. Érdekes látvány volt a 10 percenként érkező fel-fel zúgó, veszedelmet éreztető röpcsi, aki szórja maga alá a füstbe, tűzbe a vizet és már megy is a tengerből újabbat vételezni. Ennek ellenére a csapat önfeledten dobta magát a szép tiszta medencébe a hotelban. Hol az erkélyről, hol a lépcsőről, hol a bejárat elől kémlelgettük vajon össze kell-e pakolni a cuccunkat, mennyire terjed a tűz?? Szerencsére több órás oltás után úgy tűnt nem terjed csak stagnált a helyzet. Ennek örömére megettük az összes finom, mézédes bordó eprünket, ilyet is csak görögbe max. Spanyolba lehet még venni. Kipihentük a nagy ijedséget és este az Apollón tavernában vacsoráztunk. Ez szintén a kedvezményes éttermekhez tartozik, itt már voltunk egyszer. Sőt van egy exraplussz is. Egy Krétai családé a taverna. Tehát Lefkadán Krétai kajákat is ehettünk, és 4 krétai pincér pasi dongott bennünket körül. A vacsorára egy Lazacos tálat krétai módra, Kalamárit, Stifádót: 3 nagy hús (mint nálunk a pörkölt csak nagyobb jóval) fahéjas szafttal és óriás babbal és csirkesalátát ettünk. Ajándékba epret tejszínhabbal kaptunk. Már másodszorra jöttünk, jó sokat kellett várni mire fizethettünk. Meg is fogadtuk ezután 1 helyre, csak egyszer megyünk, mert akkor nagyon rendesek, figyelmesek, jól, gyorsan kiszolgálnak. Többnyire az volt a tapasztalatunk, hogy ahova többször is bementünk ott minket vettek utoljára a kiszolgálással, már becserkésztek bennünket és minden mindegy, úgy is megyünk. Na meg a görögök, németek esetleg angolok voltak az elsőbbséget élvezők.

Betértünk még a Solymár nett kávézóba és egy Blulagon koktél, Írkávé, Fehércsoki mellett vártuk ki a nettre éhes család sarját. Persze óriás képernyős tévén a meccset is lehetett nézni. Mivel engem a meccs hidegen hagy a koktélom után elszeleltem nézelődni a boltocskákba! Már megint sikerült a következő napba átmenni a lefekvéssel. Már tisztára úgy viselkedünk, mint a görögök. Éjjel fent vagyunk, nappal alszunk, vagy pihenünk. Mi lesz velünk otthon??

Sajnos ez az utolsó napunk Lefkadán! Kényelmes ébredés és némi reggeli után,(ki éhes ebben a melegben) bum bele a medencébe. Igaz itt maradt a lányomnak a fülbevalója, de hát mért nem vettük ki előre! Hiába kerestük nem került elő. Egy gyűrű+1 fülbevaló= talált euró. Ugyanis találtunk eurót és az kifutotta az összes aranyveszteségünket, tehát egál. Persze a bosszúságot nem lehet megfizetni semmivel. De így jártunk. Könnyű ebéd és hosszú szieszta után indultunk Nidri partjára, hogy ismét kölcsönözzünk vízibicajt, ám ez nem jött össze, mert annyira feltámadt a szél, hogy nem ajánlották a kölcsönzést és valóban veszélyesnek tűnt a vállalkozás. Nem baj mentünk tovább Lefkadánál a LIDL-ben utoljára bevásároltunk görög termékekkel, többnyire ajándékot vettünk. Pefkouliaba mentünk, hogy utoljára megfürödjünk Lefkadán és végül a naplementében is, gyönyörködjünk.

 

Hatalmas fürdés után a parton szórakozgattunk homokvárépítéssel, kőkép kirakással, homokba ásással.

 

Így vártuk a naplementét. Itt is le tudtunk zuhanyozni és felvonultunk a magaslaton lévő tavernába, hogy majd vacsorázunk. Ám nem jött be a számításunk a kaja már elfogyott, itallal is meg kellett elégednünk. Igaz a naplemente csodálatos arany, vörös és a szivárvány minden színében pompázó volt. A tenger gyönyörű látványa arany és vörös híddal spékelve, távolban egy nagy halászhajóval mindent kárpótolt. Sötét este értünk vissza Nidriben, útközben eső csapkodott, szél fújt. Nidriba nem volt ezekből semmi sem észrevehető. Az utcánk végén volt egy romantikus Taverna, szőlőlugassal befuttatva, hát itt költöttük el az utolsó vacsoránkat Görögországban.

 

Sajnos elérkezett a pakolás és indulás ideje, nagyon hamar elszaladt a két hét, pedig azt hittük, időnk, mint a tenger. De hátra volt még Párga felfedezése a hazautazás előtt. Kb. 11 fele érkeztünk meg olyan 3-4 órás utazással a festői szépségű öbölbe. Ez a városka lépcsőzetesen épült a hegy oldalába és Velencei hangulatú szűk utcácskákkal, sikátorokkal, terekkel van megáldva. Kellemes srandjai vannak és sok kis szigetecske, ahová át lehet úszni, vagy matracolni. A kis szigetecskéken pedig kis templomocskák. Fakultatív kirándulásai hasonlóak Lefkadáéhoz. Innét azonban ellehet még menni Paxos, Anti Paxos szigetére és Korfura is!

Sikerült egy jó kis Tavernába megebédelni és a parton pihengetni tengerbe fürdőzni.

½ 5 kor délután irány haza! Sehol semmi probléma nem volt az utunkon. Gyönyörködtünk a görög hegyekben és völgyekben. Valahogy nem akart ismerős lenni az út pedig idefel is ezen jöttünk, csak többnyire éjszaka. De a navigátor szerint, jól jöttünk, hát minden rendben. Úgy is volt, az autópálya elérése után már derengett minden. Vámszabad területen megálltunk Görögországnál, de nem volt szinte semmi érőt érő, amit vehettünk volna. Egyedül 1kg-os olajbogyót vettem 2 E-ért és 5 *****-os Metaxát 12 E-ér díszdobozba. Határoknál nem volt semmi gond.

Szerbiában egy nagy hotel előtt a parkolóban aludtunk. OMV benzinkútnál tankoltunk és reggeliztünk, kávéztunk elköltöttük a maradék dinárunkat. A Röszkei határnál akartunk ebédelni, hogy bezárjuk utunkat egy jó magyar kajával, ám ez nem jött össze: Zárva volt technikai okok miatt! Végül is a Tescóba sikerült ennünk! 12-13 óra között érkeztünk haza.

Így telt el az idei nagy nyaralásunk, amit nyugodtan nevezhetjük az eddigi legjobb és legszebb görög nyaralásunknak. Pedig már 7x voltunk eddig Görögországban, igaz hozzá kell tennem eddig mindig busszal. Autóval, sokkal szabadabb, kényelmesebb és még olcsóbb is az utazás. Igaz némi szervezés és mersz kell hozzá, de az már hozzá tartozik. Hiszen aki mer, az nyer, vagy nyerhet gyönyörű nyaralást és sok-sok tapasztalatot, hogy a következő évi görög nyaraláshoz bátrabb legyen. Ajánlom mindenkinek Lefkada szigetének felkeresését, de főként Autóval!